Drága jó barátom!
Volt nekem egy álmom
Hogy az én lányom
Majd mindenről beszámol

Mi történt hát vele?
Tévé, rádió bemondta-e?
S kit a nép megszavazott
A mérlegre helyezték-e?

Közel s távol a nagyvilágban
Történtekről mind tudnak-e?


Bocsásd meg zavarom
Én azt már nem tudhatom
Énekesek s színészek
Fényképétől nem láthatom

De sokaknak tetszett
hangja
De túl nagy volt haragja
Félték de nem tisztelték
Míg csúf emberek megigézték

S elnyomták a sikolyát
Akik megerőszakolták
Paródiává degradálták
Az utolsó kést belészúrták

Hát ez lett a sorsa?
Nem válik valóra
Egy generáció álma
Hogy szólhasson
Ki úgy kívánja?

Nem - de az álom él
S most nyolcvan hű tollnok
Ébredést ígér.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.